Egyre gyakoribbak napjainkban a rendkívüli hőmérséklet-ingadozások, a nyári kánikula időszakában szinte minden évben megdőlő melegrekordokról, hőségriadókról szólnak a híradások.
Az ilyen szélsőséges időjárási körülmények között fokozottan ajánlott megfogadnunk alapvető egészségvédelmi tanácsokat, hiszen a nagy hőség bárkinél kiválthat panaszokat, kellemetlen tüneteket, dekoncentrációt. A jellemzően legveszélyeztetettebb csoportok a kisgyermekek, az idősek, a várandós kismamák, valamint a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők.
A szervezet számára forró napokon a gyors hőmérséklet-változás a legmegterhelőbb. A 11 és 15 óra között legintenzívebb közvetlen napsugárzás magas ultraibolya tartalma károsítja a bőrt, ráadásul az életünk során bennünket ért napsugárzás káros hatása összeadódik. Ugyanebben az időszakban szervezetünk túlhevülhet, napszúrás tünetei jelentkezhetnek, mint szédülés, émelygés, fejfájás vagy akár ájulás. Javasolt tehát, hogy ebben az időszakban lehetőség szerint ne tartózkodjon senki a napon, hanem árnyékos, légkondicionált helyiségben. Ha azonban mindenképpen indokolt a szabadtéren tartózkodás, rendkívül fontos a megfelelő ruházat és naptej használata a leégés elleni védelem érdekében, illetve a rendszeres folyadékbevitel. A szellőztetést az éjszakai, kora reggeli órákban végezzük, a napközbeni szellőztetéssel ugyanis csak a meleg beáramlását érhetjük el.
Hőség idején fokozottan figyelni kell a kiszáradás jeleire, a megfelelő folyadékpótlás biztosítására. Pótolnunk kell a sót, a magnéziumot és más elektrolitokat, amelyeket az izzadással elveszített szervezetünk. Erre a célra a legmegfelelőbbek az ásványvizek, gyümölcslevek és zöldségpürék. Nem ajánlott a kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú üdítők és zsíros ételek túlzott mértékű fogyasztása.
Nagy hőségben a szívbetegeknek különösen oda kell figyelniük magukra. A hőség fáradtságot, szédülést, izomgörcsöt, zavartságot okozhat. Extrém esetekben akár hőguta és a vérkeringés összeomlása is lehet a következménye. Enyhébb tünetek észlelésekor pihenjenek, csökkentsék a fizikai aktivitást és igyanak folyadékot. Ez nem azt jelenti, hogy azoknak a pácienseknek, akik valamilyen szívbetegségben szenvednek, mindenféle testi aktivitást kerülniük kellene. Ám ezt lehetőleg csak a hűvösebb reggeli vagy esti órákra időzítsék.
A krónikus betegségekben szenvedőknek (hypertonia, krónikus vese- és májbetegek, cukorbetegek stb.) tekintettel kell lenniük az egyes kórképekben alkalmazott gyógyszerek hőség miatt kialakuló hatásváltozásaira is. Bizonyos összetevőjű gyógyszerek (pl. antidepresszánsok, nyugtatók, vérnyomáscsökkentők) alapanyagai, összetevői túlérzékennyé tesznek a napfényre, ezért az ilyen készítményeket szedő páciensek számára a napozás kifejezetten ellenjavallott.
Az autóval közlekedők koncentrációjára is kedvezőtlen hatással lehet a nagy meleg, ők fokozott óvatossággal vezessenek.
Akik a kánikulát vízparton töltik, napozás után hűtsék le magukat, mielőtt a vízbe mennének, ne ugorjanak a vízbe felhevült testtel, hiszen a hirtelen testhőmérséklet-változás ritmuszavart válthat ki.
Dr. Domokos Gabriella
osztályvezető főorvos - neurológus, sürgősségi orvostan szakorvos