Már tízezer szívkatéterezést hajtottak végre Nyíregyházán az Intenzív Kardiológiai Laborban. Ez a kiemelkedő eredmény adta aktualitását annak a tudományos ülésnek, amelyet február 20-án rendeztek a Jósa András Oktatókórházban, az intézmény III. Belgyógyászati Osztályának szervezésében. A konferencián a vaszkuláris megbetegedések kezelésének területén elért eredményekről és jövőbeli terápiás lehetőségekről értekeztek a szakemberek.
Évente átlagosan 1500 szívkatéterezést végeznek el a Jósa András Oktatókórházban, 2014 végére pedig már a tízezredik beavatkozást is végrehajtották, tájékoztatott Prof. Dr. Polgár Péter, a III. Belgyógyászati Osztály osztályvezető főorvosa.
2012 óta 24 órás ügyeletet is működtetnek az Oktatókórházban, az azóta eltelt időben 650 ügyeleti behívás történt, az infarktusos betegek halálozási aránya pedig a felére csökkent Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A professzor kiemelte, az ellátás spektrumát szeretnék tovább bővíteni egy olyan központ létrehozásával, ahol valamennyi érrendszeri megbetegedés gyógyítására, korszerű terápiájára lehetőség nyílik.
A tudományos ülésen az új invazív eljárásokról is szót ejtettek a szakemberek, hiszen mint ahogy Prof. Dr. Polgár Péter fogalmazott, az invazivitás az utóbbi 30-40 évben diagnosztikában és terápiában egyaránt teret hódított. Dr. Kőszegi Zsolt, a Jósa András Oktatókórház Intenzív Kardiológiai Laborjának osztályvezető főorvosa az érszűkületek kezelésének új módszereiről tartott előadást. Az Oktatókórházban a koszorúér tágítását korábban egy stent, azaz egy fémháló beültetésével végezték az orvosok, ma már ennél újabb módszereket alkalmaznak, a stentek már nem fémből, hanem gyógyszer bevonatú, felszívódó tejsav-polimerből készülnek, amelyek a beültetés után két hónappal felszívódásnak indulnak, két év után pedig teljesen eltűnnek az érből. Ez a megoldás áthidalja a tartós fém implantátum hátrányait, könnyebben megműthetővé teszi az eret, amelynek biológiai viselkedése is teljesen eredeti formájába tér vissza a stentek felszívódása után. Ezzel az eljárással a visszaszűkülés arányát sikerült 20%-ról 5 %-ra csökkenteni.
Az invazív kutatások eredményei más orvosi területeken is felhasználhatóak, ezt bizonyította Dr. Diószeghy Péter, a Jósa András Oktatókórház Neurológiai osztályvezető főorvosának előadása is, aki a stroke invazív ellátásának vízióját vázolta fel. Úgy véli, a stroke esetében a terápiás nihilizmus jelenti a legnagyobb problémát. A szűk terápiás ablak, hagyományos módszerek és új technikák ötvözése révén történő kiszélesítése hatékonyabb, kevesebb szövődménnyel járó eljárásokat eredményezhet, katéter segítségével például már nem csupán a hagyományos módszer egészíthető ki, hanem a thrombus is eltávolítható.
A külföldi szakirodalom és klinikai vizsgálatok eredményeit is ismertető előadásában kifejtette, úgy véli, megfelelő szakértelemmel és infrastruktúrával, összehangolt munkával és áttekinthető protokollok segítségével azokon a betegeken is segíthetnének, akiknél valamilyen kizáró ok miatt nem végezhető el a vérrög gyógyszeres oldása. Elmondta, léteznek olyan statisztikák, amelyek azt mutatják, hogy a hagyományos módszerekkel kb. a betegek 30%-nál lehet javulást elérni, a modern technikákkal kiegészítve viszont 50% felé emelkedik ez az arány, ami már jelentős differencia.
