Azt mondják, minden rosszban van valami jó. Úgy tűnik, Angelina Jolie melleltávolító műtétére ez mindenképpen igaz. Azóta ugyanis egyre többet beszél a világ a mell-és petefészekrák családi öröklődésének kockázatáról. Arról kevesen hallottak viszont, hogy a mell- és petefészekrákra való hajlamot nemcsak a női felmenők hasonló megbetegedései jelezhetik, hanem az is, ha a férfi felmenők valamelyike magas stádiumú prosztatarákban szenvedett. Erről kérdeztük az Onkológiai Intézet két radiológusát, Dr. Bidlek Mária főorvost és dr. Kovács Esztert.
Az emlőrákos megbetegedések 90-95 százaléka szerzett daganat, vagyis nem örökölt génhiba következménye. Vagyis az éberség és a rendszeres önvizsgálat mindenkinek kifejezetten ajánlott, 45 éves kor felett pedig különösen fontos, hogy a nők részt vegyenek a szervezett szűrővizsgálatokon. Az örökletes génhiba miatt kialakuló daganatok viszont általában agresszívebbek és jóval fiatalabb korban alakulnak ki.
Honnan tudhatja valaki, hogy mellrákra hajlamosító géneket örökölt?
A legtöbb örökletes emlő- vagy petefészekrák a BRCA gének örökölt meghibásodása miatt fordul elő. Figyelmeztető jel, ha a rokonok között – akár anyai, akár apai ágon – előfordult mell- vagy petefészekrák, különösen akkor, ha a betegség fiatalabb korukban jelentkezett. Ez nem csupán a női családtagokra vonatkozik, ritkán ugyan, de férfiaknál is előfordulhat mellrák. Ugyanakkor a család történetében nem csak az emlő- vagy a petefészek megbetegedéseit kell számon tartani. Megfigyelték például, hogy a magas stádiumú prosztatarákban szenvedők leszármazottainál szintén gyakrabban fordul elő mellrák.
Mi történik azokkal, akiknél felmerül az örökletes hajlam gyanúja?
Családi halmozódás esetén a körzeti orvos genetikai konzultációra küldi a pácienst. Ennek során a genetikus családfakutatást végez, és eldönti, hogy szükség van-e genetikai szűrésre, amelynek során meghibásodott géneket keresnek. A BRCA vizsgálat elég költséges, ezért csak indokolt esetben, genetikus javaslatára, vagy már kialakult daganat esetén végzik el. A legfontosabb ugyanakkor, hogy akinél családi halmozódás vagy a felmenők között fiatalabb kori mell- vagy petefészekrák fordult elő, az már fiatalon kezdjen el vizsgálatra járni, és rendszeresen végezzen önvizsgálatot.
Mit tehet az, aki a hibás géneket hordozza? Önök is a Jolie által választott módszert, a mellek eltávolítását javasolnák?
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ma már az orvos nem dönt, nem javasol, hanem tájékoztat. A beteg pedig a kapott információk alapján, az orvos segítségével választja ki a számára megfelelő kezelést. A mi gyakorlatunkban még nem volt olyan páciens, aki a színésznőhöz hasonlóan megelőzés céljából az egészséges mellek eltávolítását kérte volna. Az a tapasztalatunk, hogy a hibás gént hordozók inkább a szorosabb kontrollt választják, félévente mennek el emlő (és petefészek) szűrővizsgálatra. A mellek eltávolításába általában csak akkor egyeznek bele, ha már kialakult a daganat.
Egészséges életmóddal csökkentheti-e a kockázatot az, aki genetikai hajlammal rendelkezik?
A hibás gének következtében meglévő kockázat nem csökkenthető. Ugyanakkor az egészségtelen életmód (alkoholfogyasztás, dohányzás, helytelen táplálkozás, kevés mozgás) tovább növelheti a már meglévő kockázatot.
A melleltávolítás után a legtöbb nő mellét implantátumokkal pótolják. Mennyiben más a szűrővizsgálat az implantátummal élőknek?
Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a mammográfia nem jelent veszélyt az implantátumokra, ez senkit se tartson vissza a vizsgálattól. A mellek mesterséges pótlása, nagyobbítása azonban valamennyire nehezíti a vizsgálatot. Mára viszont ez is javult, újabban már nem a mirigyek, hanem az izom alá helyezik az implantátumot, ez a szűrővizsgálatok szempontjából is jobb megoldás.
